Etikai alapvetés

Szerző: Krémer Sándor

Kiadás éve: 2004

ISBN 315 978 000 107 7

Súly: 182 g

Egyéb információk: 104 oldal, B/5, kartonált, fóliázott

TARTALOM

Bevezetés

1. Miért szükséges az etikai alapvetés?

2. Terminológiai megfontolások

3. Módszertani megjegyzések

I. FILOZÓFIAI ELŐFELTEVÉSEK

1. A világról, amelyben élünk

2. A társadalom

3. A társadalom részei

4. A társadalmi tudatforma és az ideológia

5. A mindennapi élet

6. A világnézet, valamint az erkölcs, az erkölcsiség és az etika kialakulása

a. A világnézet és az erkölcs ontogenezise

b. A világnézet és az erkölcs filogenezise

II. AZ ERKÖLCS (MORÁL)

1. Az erkölcs meghatározása

a. Norma, érték, érdek

b. Az erkölcsi normák kialakulása és az erkölcs társadalmi funkciója

2. Erkölcs és erkölcsök

a. A kulturális relativizmus

A kulturális differencia argumentum

A kulturális relativizmus következményei

Miért kevesebb az egyet nem értés, mint látszik?

Miként lehetséges, hogy minden kultúrában találunk néhány közös értéket?

b. Az etikai szubjektivizmus

Az etikai szubjektivizmus alapeszméje

Az elmélet fejlődése

Az első fokozat: az egyszerű szubjektivizmus

A második fokozat: emotivizmus

Emotivizmus, indok és „erkölcsi tény”

Léteznek-e egyáltalán bizonyítékok az etikában?

III. AZ ERKÖLCSISÉG (MORALITÁS)

1. Morál és moralitás

a. Egyed, egyén, ember

b. A moralitás

2. Determináció és szabadság

3. felelősség és kötelesség

4. A moralitás, azaz a lelkiismeret autonómiája

5. Van-e moralitása a terroristának?

6. Lehetséges-e az erkölcsi nevelés?

IV. AZ ETIKA

A. Az etika típusai

1. Vallási alapú etikák

Az Isteni parancsolat elmélete

A természetjogi elmélet

2. Az utilitarizmus

Az elmélet átalakítása

Valóban csak a boldogság számít?

Kizárólag a következmények számítanak?

Az utilitarizmus védelme

3. Léteznek abszolút erkölcsi szabályok?

Kant és a kategorikus imperatívusz

Az abszolút szabályok és a hazugság tilalmának kötelessége

A szabályok kollíziója

Epilógus

B. Az erkölcs elméleti megalapozhatósága

1. Az erkölcs megalapozhatóságának horizontja

2. Az erkölcs relatív, társadalmi megalapozása