x 

Formális szemantika

-25% Formális szemantika
Gyártó JATEPress
Szerzők: Gyuris Beáta – Maleczki Márta – Varasdi Károly
1890 Ft
2520 Ft
Kedvezmény-630 Ft
Ár / kg:

Szerzők: Gyuris Beáta– Maleczki Márta– Varasdi Károly

Kiadás éve: 2008

ISBN 978 963 482 892 1

Súly: 434 g

Egyéb információk: 242 oldal, B/5, kartonált, fóliázott

Lapozzon bele itt!

TARTALOM

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

1. A FORMÁLIS SZEMANTIKA ALAPJAI

1.1. Hogyan lehetséges a formális szemantika mint tudomány?

1.1.1. Modellek

1.1.2. A formális szemantika mint modellépítő tudomány

1.2. A formális szemantika alapfeltevései

1.2.1. A kompozicionalitás elve

1.2.2. A két szemantikai alapkategória: a (kijelentő) mondat és a (tulajdon)név

1.2.3. A mondatjelentés és az igazságfeltételek

1.2.4. Intenzió és extenzió

1.2.5. A tulajdonnév szemantikája

1.2.5.1. A tulajdonnév mint merev jelölő

1.3. A formális szemantika módszertana

1.3.1. A legfontosabb módszertani elv

1.3.2. A természetes nyelv és a logikai nyelvek közötti megfeleltetés módja a formális szemantikában

2. PREDIKÁTUMOK ÉS ARGUMENTUMOK

2.1. A mondatjelentés mint kiindulópont

2.2. Az elsőrendű predikátumlogika

2.2.1. Az elsőrendű predikátumlogika elemei

2.2.2. Az elsőrendű predikátumlogika szintaxisa

2.2.3. Interpretáció

2.3. A tárgyatlan igéket tartalmazó mondatok jelentése: első megközelítés

2.4. A tárgyas igéket tartalmazó mondatok jelentése predikátumlogikai keretben

2.5. Összefoglalás

3. SZEMANTIKAI ÉRTÉKEK MINT FÜGGVÉNYEK

3.1. A típuselméleti logika alapjai

3.1.1. Függvények mindenütt

3.1.2. Kvantorok mint függvények

3.1.3. A curryzés fogalma

3.1.4. Elszaporodó függvények és régi problémák új köntösben

3.1.5. A megoldás: a λ-operátok

3.1.6. Formális felépítés

3.1.6.1. A típuselméleti logika jelkészlete és szintaxisa

3.1.6.2. A típuselméleti logika szemantikája

3.1.7. Konverziós szabályok

3.1.7.1. A β-konverzió és az α-konverzió

3.1.7.2. A η-konverzió

3.2. Az igei predikátumok fordítása egy típuselméleti nyelvben

3.2.1. A tárgyatlan igék fordítása

3.2.2. A tárgyas igék fordítása

3.3. Összefoglalás

4. MONDATMŰVELETEK

4.1. Az és és a vagy kötőszót tartalmazó mondatok és más összetevők

4.1.1. A mondatokat összekapcsoló és, vagy kötőszók fordításának általános kérdései

4.1.2. Az és és a vagy kötőszók használatának speciális kérdései

4.1.2.1. Az és kötőszó „többértelműsége” és egy „szinonímája”

4.1.2.2. Kétféle vagy van-e a természetes nyelvben?

4.1.3. A igei kifejezéseket összekapcsoló és és vagy kötőszók

4.1.4. A főnévi kifejezéseket összekapcsoló és és vagy kötőszók

4.2. A feltételes mondatok interpretációja

4.3. Tagadás a természetes nyelvben

4.4. Összefoglalás

5. A MÓDOSÍTÓ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE

5.1. A névszói állítmányok

5.2. A attributív melléknevek jelentése

5.2.1. Az attributív melléknevek fordításának típusai

5.2.1.1. A konjunkciós kombináció művelete

5.2.1.2. Egy melléknév – több fordítás?

5.2.2. Szempontok a módszerek közötti választáshoz; a melléknevek osztályozása

5.2.2.1. A relatív melléknevek fordításának problémái

5.2.2.2. A attributív és a predikatív melléknevek megkülönböztetése

5.3. Ragos főnévi kifejezések módosítói szerepben

5.4. Az adverbiumok jelentése

5.4.1. A módhatározók jelentése

5.4.2. Az adverbiumok további osztályai

5.5. Összefoglalás

6. ESEMÉNYSZEMANTIKA ÉS AZ IGEIDŐ KEZELÉSE

6.1. Miért van szükség az ’események’ kategóriájára?

6.1.1. A davidsoni alapok

6.1.2. A neo-davidsoni változat

6.2. Érvek az események léte mellett

6.2.1. Eseményekre vonatkozó kifejezések

6.2.2. Az anaforikus visszautalás lehetősége

6.2.3. A módosító kifejezések szemantikája

6.2.4. A nominalizáció

6.2.5. Explicit kvantifikáció események felett

6.3. A kompozicionális keret

6.3.1. Tárgyatlan ige

6.3.2. Tárgyas ige

6.3.3. Módosítók

6.3.3.1. Helyhatározó

6.3.3.2. Eszközhatározó

6.3.3.3. Nem-interszektív módosítás

6.4. Az igeidő kezelése

7. A KVANTOROS KIFEJEZÉSEK SZEMANTIKÁJA

7.1. A kvantoros főnévi kifejezések fordítása egy típuselméleti logikai nyelvre

7.1.1. Lehet-e a kvantoros főnévi kifejezések fordítása e típusú?

7.1.2. Lehet-e a kvantoros főnévi kifejezések fordítása ‹e, t› típusú?

7.1.3. A kvantoros főnévi kifejezések fordítása ‹‹e, t›, t› típusú kifejezésként

7.2. Az általánosított kvantorok elmélete és annak nyelvészeti alkalmazása

7.2.1. Az általánosított kvantorok a logikában

7.2.2. Az általánosított kvantorok elmélete nyelvészeti alkalmazásainak háttere

7.3. A természetes nyelvi determinánsok jelentésének jellemzése

7.3.1. A természetes nyelvi determinánsokra jellemző általános tulajdonságok

7.3.2. A természetes nyelvi determinánsok sajátos osztályai

7.3.2.1. A természetes nyelvi determinánsok mint relációk

7.3.2.2. Monotonitási tulajdonságok szerinti osztályozás

7.3.2.3. A természetes nyelvi determinánsok néhány további altípusa

7.3.2.4. A monotonitás és a jólformáltság összefüggései

7.3.2.5. Determinánsok az egzisztenciális mondatokban

8. KONTEXTUS, STRUKTURÁLT MODELLEK, DISKURZUS

8.1. A határozott névelős főnévi kifejezések jelentése

8.1.1. A Russel-féle elemzés

8.1.2. A határozott névelős főnévi kifejezések referáló képessége

8.1.3. A határozott főnévi kifejezések az általánosított kvantorok elméletében

8.1.4. A kontextus szerepe

8.2. Az általánosított kvantoroktól a strukturált denotációk felé

8.2.1. Háttérhalmazok és tanúhalmazok

8.2.2. A tanúhalmazok jelentősége a nyelvészetben

8.3. Strukturált modellek és nyelvészeti alkalmazásaik

8.3.1. A struktúrák

Kiadói kedvezmény

Weboldalunkon keresztül és személyesen a kiadóban könyveink 25 %-os kedvezménnyel vásárolhatók meg.
Az SZTE-n belüli belső átvezetés áfamentes, a kedvezmény pedig 50%-os.

Pályázati Felhívás

A JATEPress Kiadó saját forrásból hozzá kíván járulni a Szegedi Tudományegyetemen zajló könyvkiadáshoz. Pályázni kézirattal és a kötet megjelentetését támogató tanszékvezetői ajánlással lehet.
A pályázati időszak folyamatos, a pályaműveket személyesen vagy a szauter[@]press.u-szeged.hu címre várjuk Pályázat jeligével. 

Facebook oldalunk