Mondattan

Deme László egyetemi előadásai alapján

Szerző: M. Korchmáros Valéria

Kiadás éve: 2002

ISBN 315 978 000 118 3

Súly: 238 g

Egyéb információk: 148 oldal, B/5, kartonált, fóliázott

TARTALOM

Bevezető

I. rész: A MONDAT ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

A mondat fogalma

Mondategység és mondategész

A mondat meghatározása

A mondatfajták

A mondatfajták a szövegalkotásban

A mondatfajták jellemzése

Állító és tagadó mondatok

A mondatfajták különleges használata

A mondategységek osztályozása szerkezetük szerint

I. A tagolatlan mondat

II. A tagolt mondatok

II. rész: A MONDATEGYSÉG SZERKESZTETTSÉGE

A szavak egymáshoz kapcsolódása a mondatban

Morfológiai értékű kapcsolódás

Lexikai értékű kapcsolódás

Mellérendelő kapcsolódások: a halmozódás

Alárendelő kapcsolódások

Szinteződés és tömbösödés a mondategység belsejében

A tőmondat kérdése

Mondatstruktúra - mondatkonstrukció

III. rész: A MONDAT RÉSZEI

Az állítmány

Az állítmány funkciója

Az állítmány szófaja

Az igei állítmány típusai

Az alany – állítmányi viszony 0 vegyértékű ige esetén

Az „igétlen mondatok” kérdése

A névszói és névszói-igei állítmány fajtái

A „közteherviselés” – a legjellemzőbb állítmányi funkció

Az alany

Az alany funkciója

A szenvedő alany kérdése

Az alany megtalálása a mondat elemzése során

Az alany szófaja

Az alany kifejezésének vitás kérdései

Alany nélküli mondatkonstrukciók

Alany a mondatszint alatt

Az alany és az állítmány egyeztetése

Egyeztetés halmozott alannyal

A névszói-igei állítmány belső számbeli egyeztetése

Halmozott alanyok személybeli egyeztetése

Meddig tart a grammatikai egyeztetés érvénye?

A tárgy

A tárgy funkciója

A tárgy és a határozó érintkezése

A tárgy kérdései

A tárgy fölérendeltje

A tárgy fajtái

A tárgy alakja

A „kettős tárgy” kérdése

Szerkezetes tárgy

A tárgyas igeragozás használata

Az állítmányi igealak egyeztetése halmozott tárgy esetén

A határozók

A határozó szófaja

Páros határozók

A határozók alaki kérdései

A határozói tag fölérendeltje

A határozók rendszere

Az állandó határozók

A határozók szemantikai osztályozása

Rákérdezés a határozófajtákra

I. HELYFÉLE HATÁROZÓK

1. Valóságos helyhatározók

2. Átvitt értelmű v. képletes helyhatározók

II. IDŐFÉLE HATÁROZÓK

1. Időhatározók

1a) Feltételes időhatározó

2. Számhatározó

III. MÓDFÉLE HATÁROZÓK

1. Valóságos módhatározó

1a) Következményes árnyalatú módhatározó

1b) Hasonlító jelentésárnyalatú módhatározó

2. Okhatározó

3. Célhatározó

4. Eszközhatározó

5. Fok- és mértékhatározó

5a) Következményes árnyalatú fok-, mértékhatározó

IV. ÁLLAPOTFÉLE HATÁROZÓK

1. Valóságos állapothatározó

1a) Megengedő jelentésárnyalatú állapothatározó

1b) Hasonlító jelentésárnyalatú állapothatározó

1c) Feltételes jelentésárnyalatú állapothatározó

2. Számállapot-határozó

3. Körülményhatározó

4. Tekintethatározó

5. Társhatározó

6. Eredethatározó

7. Eredményhatározó

8. Részeshatározó

A jelzők

A jelző funkciója

MINŐSÉG- ÉS MENNYISÉGJELZŐ

Kifejező eszközei

A minősítő és a kijelölő használat

A jelzős szókapcsolatok mikroszerkezete

A jelzők hierarchiája

A jelzős szerkezetek szórendjéről

Az „utójelző” kérdése

A BIRTOKOS JELZŐ

Rákérdezés

A birtokos szerkezet alaki kérdései

A birtokos jelző érintkezése a részeshatározóval

A MUTATÓ NÉVMÁSI KIJELÖLŐ JELZŐ

AZ ÉRTELMEZŐ