x 

Fejezetek a biológiai antropológiából

-25% Fejezetek a biológiai antropológiából
Gyártó JATEPress
Szerző: Farkas L. Gyula
4253 Ft
5670 Ft
Kedvezmény-1418 Ft
Ár / kg

Szerző: Farkas L. Gyula

Kiadás éve: 2019

ISBN: 978 963 315 395 6

Súly: 630 g

Egyéb információk: 390 oldal, B/5, kartonált, fóliázott

TARTALOM

ELSŐ RÉSZ

1. BEVEZETÉS

2. AZ ANTROPOLÓGIA FOGALMA, TÁRGYA, FELOSZTÁSA, TÖRTÉNETE

2.1. Az antropológia fogalmának értelmezése

2.2. Az antropológia tárgya

2.3. Az antropológia részterületei

2.3.1. Bevezető tudományágak

2.3.2. Antropológiai módszerek

2.3.3. A ma élő népek antropológiája

2.3.4. A kihalt népek antropológiája

2.3.5. Alkalmazott antropológia

2.3.6. Az antropológia segédtudományai

2.4. Az antropológia története

2.4.1. A kezdettől napjainkig

2.4.2. A mai antropológia

2.4.3. A magyar antropológia

3. A METRIKUS JELLEGEK ELEMZÉSE

3.1. Az antropometria alapelvei

3.1.1. A koponya mérőpontjairól, méreteiről, indexeiről

3.1.2. A hosszúcsontok metrikus elemzése

3.1.3. Termet (testhossz)

3.1.4. Testsúly (testtömeg)

3.1.5. Mellkerület

3.1.6. Testarányok

4. BIOMETRIAI ALAPISMERETEK

4.1. Általános megjegyzések

4.2. A minta és kiválasztásával kapcsolatos követelmények

4.2.1. Mintavételi eljárások

4.2.2. A véletlen mintakiválasztás. Randomizálás

4.3. Az adatok kiértékelése

4.3.1. Középértékek és középsőértékek

4.3.2. A szóródás mérőszáma

4.3.3. Elméleti (normál) eloszlás

4.3.4. A paraméterek hibái

4.3.5. Statisztikai próbák

4.3.6. Variáció mérése

4.3.7. Feltételezett függőség vizsgálata kontingencia táblázattal

4.3.8. Két jelleg kapcsolatának vizsgálata (korreláció)

4.3.9. Biológiai hasonlóság, illetve távolság mérése

4.4. Antropológia vagy biometria?

5. A MORFOLÓGIAI JELLEGEK

5.1. Antropológiai jelentőségük

5.1.1. A csontváz morfológiai jellegei

5.1.2. Az élő ember morfológiai jellegei

6. A BŐRLÉCRENDSZER (DERMATOGLÍFIA) ÉS JELENTŐSÉGE

6.1. Bőrlécrendszer az állatvilágban

6.2. A bőrlécrendszer kialakulása az embernél

6.3. A dermatoglífia alapjai

6.3.1. Ujjbegyi rajzolatok

6.3.2. Az atd-szög

6.3.3. A fővonalak és a fővonaljelző

6.3.4. Tenyéri redők

6.3.5. A lábujjak és a talp bőrlécrendszere

6.4. A bőrlécrendszer vizsgálata

6.5. A bőrlécrendszer ismeretének gyakorlati alkalmazása

6.5.1. A dermatoglífia jelentősége az antropológiában

6.5.2. A bőrlécrendszer és a betegségek

6.5.3. A testi kromoszóma-rendellenességek és a bőrlécrendszer

6.5.4. A nemi kromoszómák rendellenességei és a bőrlécrendszer

6.5.5. Egyéb betegségek és a dermatoglífia kapcsolata

6.5.6. Daktiloszkópia és a személyazonosítás

7. SZÍNKOMPLEXIÓ

7.1. Szemszín

7.2. Hajszín

7.3. Bőrszín

8. A FOGAZAT

8.1. A vizsgáló módszerek

8.2. A fogak és a fogfelszínek jelölése

8.3. A fogak morfológiai jellegei

8.3.1. Metszőfogak (dentes incisivi)

8.3.2. Szemfogak (dentes canini)

8.3.3. Előzápfogak vagy kisőrlők (dentes premolares)

8.3.4. Zápfogak vagy nagyőrlők (dentes molares)

8.4. A fogazat kifejlődése (dentitio)

8.4.1. Tejfogak (dentes lactei seu decidui)

8.4.2. Maradó fogak (dentes permanentes)

8.5. A fogazat változása a filogenezis során

8.5.1. A fogak számának változása

8.5.2. A fogak morfológiájának változása

8.6. A ma élő ember fogazatának variációi

8.6.1. Az állcsont és a fogazat életkori változásai

8.6.2. A maradó fogak alaki variációi

8.6.3. A rasszok szerinti variációk

9. A FIZIOLÓGIAI JELLEGEK ANTROPOLÓGIAI JELENTŐSÉGE

9.1. Biokémiai polimorfizmusok

9.1.1. AB0 vércsoportrendszer

9.2. Az Rh-vércsoportrendszer (Rhesus-faktor)

9.3. Egyéb vércsoportok

9.4. Szérumfehérje polimorfizmusok

9.5. Izoenzimek

9.6. Menstruációs ciklus, menarche, klimax

9.7. A csontok biokémiai vizsgálata

9.8. Egyéb fiziológiai jellegek

10. AZ EMBER EGYEDFEJLŐDÉSE (ONTOGENEZISE)

10.1. Fejlődés és növekedés

10.2. Az ember egyedfejlődésére vonatkozó elképzelések

10.3. Az ivarsejtek képződésétől a megtermékenyítésig. Progenezis

10.3.1. A hímivarsejt (spermium)

10.3.2. A petesejt (ovum)

10.4. Családtervezés

10.4.1. Genetikai ellenőrzés

10.4.2. Fogamzásgátlás

10.4.3. A spermium behatolása a petesejtbe (impregnatio)

10.4.4. Terhesség (gestatio)

10.5. A megtermékenyítéstől a születésig (intrauterin élet)

10.5.1. Blasztogenezis

10.5.2. Embriogenezis

10.5.3. Fötális periódus

10.6. A születéstől a halálig (extrauterin élet)

10.6.1. Progresszív életszakasz (anaplasis)

10.6.2. Dinamikusan stabil (stacioner) életszakasz (metaplasis)

10.6.3. Regresszív életszakasz (kataplasis)

11. ÉLETKOROK ANTROPOLÓGIÁJA

11.1. Kronológiai életkor

11.2. Biológiai életkorok

11.3. Életkorcsoportok és antropológiai jellemzésük

11.4. Az emberiség számának változása a történelem során

11.5. Az emberi élettartam

11.6. Az állatok és az ember élettartama

12. AZ EMBER NEMI DIMORFIZMUSA

12.1 Kromoszómális nemiség

12.1.1. Nemi kromatinok

12.1.2. A kromoszómális nemiség aberrációi

12.2. Gonadális nemiség

12.3. Genitális vagy nemzőszervi nemiség

12.4. Szomatikus nemiség (fenotípus)

12.5. Szekunder ivari jellegek

12.5.1. Élőknél

12.5.2. A csontváz nemi különbségei

12.6. Pszichoszexuális nemiség

12.7. Ki a férfi és ki a nő?

12.8. Hibás szexuális beállítódás

12.9. Deviáns magatartásmódok

12.9.1. Aberratio in quanto

12.9.2. Aberratio in objecto

12.9.3. Aberratio in acto

12.10. Szex-ráció (SR)

12.10.1. A SR változásának biológiai okai

12.10.2. A SR értékét befolyásoló társadalmi hatások

13. ANTROPOGENETIKAI ISMERETEK

13.1. Humán populációgenetikai kutatások

13.2. A populációgenetikai megfigyelések lehetőségei

13.3. Az antropogenetikai vizsgálatok hátrányai és előnyei

13.4. Rokonházasságok és vérfertőzés (incestus)

13.5. Családfa analízis

13.6. Ikerkutatás

13.7. A normális emberi jellegek öröklődése

13.7.1. Lateralitás (dexteritás, szinisztritás, ambidexteritás)

13.7.2. Kézkulcsolás (hand clasping), karfonás (arm folding)

13.7.3. Nyelvgöngyölítés

13.7.4. PTC-érzékenység

13.7.5. Ételválasztás és PTC-érzékenység

13.7.6. Aceton és metiletilketon szaglási képesség

13.7.7. Emberi hangok analízise

13.7.8. Szemszín öröklődése

13.7.9. A bőrszín öröklődése

13.7.10. A testméretek öröklődése

13.7.11. AB0 vércsoport-tulajdonság öröklődése

13.8. A nemhez kötött öröklődés

13.8.1. Y-kromoszómális öröklődés

18.8.2. X-kromoszómális öröklődés

14. A TESTALKAT (KONSTITÚCIÓ)

14.1. Az alkat fogalma

14.2. Az alkatkutatás első képviselői

14.3. Kretschmer szomatoszkópiája

14.4. Conrad szomatometrikai eljárása

14.5. Sheldon osztályozási módszere

14.6. A Heath-Carter-féle szomatotipizálás

14.7. Faktoranalízis

14.8. Az alkat ismeretének gyakorlati jelentősége

15. PALEOPATOLÓGIAI ISMERETEK

15.1. A paleopatológia tárgya

15.2. A paleopatológiai kutatások története

15.3. A paleopatológiai kutatások módszerei

15.4. Paleopatológiai elváltozások

15.4.1. Traumás elváltozások

15.4.2. Nem specifikus fertőzések

15.4.3. Specifikus fertőzések

15.4.4. Hematológiai rendellenességek

15.4.5. Metabolikus eredetű csontelváltozások

15.4.6. Ízületi megbetegedések

15.4.7. Tumorok

15.4.8. Egyéb megbetegedések előfordulása

15.4.9. Fejlődési rendellenességek

15.4.10. A fogak, a felső állcsontok és az állkapocs megbetegedései

MÁSODIK RÉSZ

BEVEZETÉS

1. A LELETEK DATÁLÁSÁNAK MÓDSZEREI

1.1. Relatív datálási módszerek

1.1.1. Geokronológiai datálás

1.1.2. Paleontológiai módszer

1.1.3. Régészeti datálás

1.1.4. Fák évgyűrűiből történő kormeghatározás (dendrokronológia)

1.1.5. Palinológiai meghatározás

1.1.6. Faunisztikus kormeghatározás

1.1.7. A Milankovic–Bacsák-féle módszer

1.2. Abszolút datálási módszerek

1.2.1. A csontok F-tartalma alapján történő meghatározás

1.2.2. Radiokarbon módszer

1.2.3. Kálium–argon módszer

1.2.4. Tórium–uránium módszer

1.2.5. Aminosav racemizáció

1.2.6. Termolumineszenciás módszer

1.3. A datálások tapasztalatai

2. PRIMATES ORDO, A FŐEMLŐSÖK RENDJE

2.1. A főemlősök rendszertani besorolása

2.2. A főemlősök általános jellemzése

2.2.1. A Prosimii jellemzése

2.2.2. Az Anthropoidea subordo jellemzése a Pongidae-ig

2.3. A pongidák és hominidák fejlődésnek elválása

2.3.1. Pongidae familia, +Dryopithecinae subfamilia

2.3.2. Pongidae familia, Ponginae subfamilia

2.3.3. Pongidae familia, + Gigantopithecinae subfamilia

2.3.4. Himinidae familia, + Australopithecinae subfamilia

3. SPECIÁLIS HOMINID JELLEGEK

3.1. Az emberi beszéd

3.2. Nemi szerepek az őskorban

3.3. A szexuális dimorfizmus változása az evolúció során

3.4. Emberelődeink életmódja

3.5. A tűz használata

3.6. A halottak eltemetése. Vallásosak voltak-e a Neander-völgyiek?

4. AZ EMBER SZÁRMAZÁSÁNAK EGYÉB, INDIREKT BIZONYÍTÉKAI

4.1. Fejlődéstani bizonyítékok

4.2. Atavizmusok

4.3. Csökevényes szervek

4.4. Anatómiai bizonyítékok

4.5. Genetikai és molekuláris biológiai bizonyítékok

4.6. Fenetikus és kladisztikus analízis

4.7. Etológiai bizonyítékok

4.8. Patológiai bizonyítékok

5. AZ EMBERI EVOLÚCIÓ ÁTTEKINTÉSE

5.1. Mikor, hol, hogyan és miért alakult ki az emberiség?

5.2. Mi az ember fogalmának kritériuma? Ki (vagy mi) az ember?

6. EVULÚCIÓ VAGY TEREMTÉS?

6.1. Néhány filozófiai-ismeretelméleti megjegyzés

6.2. Az evolúció és értelmezése

6.3. A törzsfejlődés (evolúció). A darwini evolúciós tan, avagy az ateista evolúció

6.4. A teista evolúció

6.5. A bibliai teremtéstan

7. A MAI EMBERISÉG OSZTÁLYOZÁSA. ANTROPOTAXONÓMIAI ISMERETEK

7.1. A rasszkeletkezés tényezői

7.2. A taxonómiai kategóriák jelölése, az osztályozás alapelvei

7.3. Az antropotaxonómia jelentősége

7.4. A nagyrasszok jellemzése

7.4.1. Veddo–ausztralid nagyrassz

7.4.2. Europid és europoid nagyrassz

7.4.3. Negrid és negroid nagyrassz

7.4.4. Mongolid és mongoloid nagyrassz

7.4.5. Amerindid mixomorf csoport

8. A RASSZIZMUS ÉS KRITIKÁJA

8.1. Faj, fajta, nép fogalma

8.1.1. Taxonómiai fajfogalmak

8.1.2. Genetikai fajfogalmak

8.2. Fajbiológia, fajelmélet (rasszizmus)

9. A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE

9.1. A magyarság őstörténetével kapcsolatos áltudományos nézetek

9.2. A magyarság etnogenezisére vonatkozó tudományos felfogás

9.2.1. Az őshazától a honfoglalásig

9.2.2. A honfoglalás kora

9.3. A magyar őstörténet embertani vonatkozásai

Kiadói kedvezmény

Weboldalunkon keresztül és személyesen a kiadóban könyveink 25 %-os kedvezménnyel vásárolhatók meg.
Az SZTE-n belüli belső átvezetés áfamentes, a kedvezmény pedig 50%-os.

Pályázati Felhívás

A JATEPress Kiadó saját forrásból hozzá kíván járulni a Szegedi Tudományegyetemen zajló könyvkiadáshoz. Pályázni kézirattal és a kötet megjelentetését támogató tanszékvezetői ajánlással lehet.
A pályázati időszak folyamatos, a pályaműveket személyesen vagy a szauter[@]press.u-szeged.hu címre várjuk Pályázat jeligével. 

Facebook oldalunk